A vese

Folytatva az előző fejezetben felvetett gondolatot, mely szerint keveset fordítunk a szervezetünkben végbemenő folyamatokra, most kitérőt teszek a vese szerepére.

A vese páros szervünk és mindkettő azonos felépítésű, bár születnek emberek egy vesével is. A gerincoszloptól jobbra és balra helyezkednek el, de kívül a hashártyán. A vesék működése alapvető feltétele az emberi életnek, ami talán sokunkban nem is tudatosul, hiszen ebben a viszonylatban a szív jut elsődlegesen eszünkbe.

A vesék egyfajta szűrő szerepet töltenek be, mely azt jelenti, hogy a szervezetet megtisztítja a keletkező salakanyagoktól. A szervezetben lejátszódó állandó anyagcsere folyamatok következtében mérgező anyagok keletkeznek. Itt a mérgező azt jelenti, hogy a táplálékkal nem csak annyi ásványi anyagot, vitamint viszünk be a szervezetünkbe, ami szükséges. A vesék töltik be azt a szabályozó mechanizmust, mely biztosítja, hogy ezen anyagokból a felesleg eltávozzon. A szervezet számára méreg a sok nátrium, foszfor, kálium, kalcium, így a vesék kiszűrik a felesleget. A vesék felelősek a vízháztartás szabályozásáért is, hiszen a véráram mellet a vízáram is fontos, így a sejtek közötti folyadéktérfogatot is szabályozni kell.

Szervezetünket felépítő fehérjék, melyek szintén a táplálékkal jutnak be, lebontásából karbamid keletkezik, melynek mérése a vesék állapotára utalhat. Természetesen ne feledkezzünk meg a gyógyszerek szedésével keletkező egyéb mérgező vegyületeket, amit szintén a vesék távolítanak el. A veséket jelentősen megdolgoztatjuk nehéz fizikai munkával, edzéssel, sporttal, hiszen az izmokból származó fehérje lebomlása során keletkezett kreatinin is a veséken keresztül távozik. Ennek mennyisége a vérszintben alapvetően utal a vese működésére.

A vesék fontos hormonokat is előállítanak, melyek a szervezetünk számára szintén fontosak. Két jelentős hormon a remin és az eritropoetin. Az első a vérnyomás szabályozásában vesz részt, a második pedig a vörösvértestek termelődéséhez elengedhetetlen, hiszen a csontvelő ennek hiányában nem termel elég vörösvértestet és vérszegénység alakul ki.

Fontos szerepet tölt be a D vitamin aktiválásában, így a csontépülésre is hatással van.

A vesék tehát dolgoznak rendesen. Súlyuk csupán 150-160 gramm, de a véráram kb. 20%-át dolgozzák át, ami percenként legalább 1 liter vért jelent. Ez a vérmennyiség átjutva a vesék hihetetlen mennyiségű szűrőin, számuk vesénként elérheti a másfél milliót is, jut vissza a keringésbe. Ezek után már érthető a vesék fontos szerepe, tehát sokkal több figyelmet érdemel, mint amit tapasztalatom szerint az emberek fordítanak erre a szervükre.

Nem kell tudni a pontos orvosi leírásokat, csak figyeljünk oda szervezetünk működésére, mert az jelez. Ha időben reagálunk ezekre a jelzésekre, nagyobb esélyünk van bizonyos folyamatok késleltetésére, megakadályozására.

Sajnos a feleségem esetében nem derült ki, hogy mi okozhatta a vesék teljes leállásához vezető folyamatot. A terhességek alatt sem jelentkeztek a vesék működésének rendellenességére utaló jelek. A lehetséges előzmények között szerepelhetett egy gyerekkori tüszős mandulagyulladást követően fellépő immunológiai reakció okozta heveny vesegyulladás. Ezekre a kórképekre általában jellemző, hogy a betegek viszonylag gyorsan és legtöbb esetben maradandó vesekárosodás nélkül gyógyulnak, de előfordulhat a vesékben, egy hosszabb folyamat alatt lejátszódó károsodás. Persze ezek mind csak utólagos feltételezések. Talán megéri időnként otthoni körülmények között tesztcsíkkal a vizelet vér-, keton-, bilirubin-, urobilinogén-, glükóz-, fehérje-, nitrit tartalmának, valamint pH értékének, stb. meghatározása. A tesztcsík az általános egészségi állapot ellenőrzésére, anyagcserezavarok, máj, vese betegségek előzetes diagnosztizálására alkalmas, de alapvetően alkalmas arra is, hogy törődjünk szervezetünkkel.

A mai bejegyzésem egy idézettel zárom.

„Ne törődj semmivel, ami független a te akaratodtól, de igyekezzél megjavítani minden dolgokat, amik rajtad állnak!”

/Epiktétosz/