Csilla /1983/ Balázs /1986/
Úgy gondolom, hogy ők adták nekünk az erőt.
„A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge
testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész
kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés: ígéret és
gyönyörűség.”
/Gárdonyi Géza/
Egy szó
Cseng fülemben a szó, szeretlek,
Olyan tisztán hallom még ma is.
Telhetnek napok, hosszú évek,
Ez a szó soha nem lesz hamis.
Talán, mert ezerszer kimondjuk,
Így marad örök a szeretlek,
Mert álmunkban is tisztán halljuk,
S hiszünk a kacsintó szemeknek.
Dalolja a madár reggeleken,
Hallani, hogy csábítja párját.
Gyermek mondja anyja ölében,
Tóban csillantja nap a sugarát.
Nem, ezek csak aprócska dolgok,
Csupán csak cseppek, nem tengerek,
Melyekbe most belezuhanok,
Mint megszédült, kába részegek.
Szó, mit a szív őriz legbelül,
Ott van minden dobbanásban,
Egész testedben most megfeszül,
S míg élsz, tart örökös fogságban.
/Joco57/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése