Mivel blogomban részletesen foglalkoztam
a vesebetegekkel, talán érthető okok miatt, így most a diéta kapcsán
újra kiemelem a fontosabb szempontokat.
A vesebetegségeket folyamatosan és
szakszerűen kell kezelni. A cél minden vesebetegség esetén, hogy
javítsuk a vese működését. Alapvetően a beteg, megfelelő diétával,
segítheti a terápia hatékonyságát. Még krónikus vesebántalmak esetén is
javítható a vese űködőképessé, így jóval később kerülhet sor dialízis
kezelésre.
Van néhány alapszabály, melyet mindig
érdemes szem előtt tartani. Talán elsődleges a sóbevitel mérséklése,
amit többször hallunk is, de a vesebántalmak kezeléséhez sokszor
elengedhetetlen a fehérjebevitel csökkentése. Ezzel segítünk a szervezet
sav-bázis egyensúly megtartását.
Természetesen a vesék fő feladata a vér
megtisztítása a vízoldékony salakanyagoktól, de a vesék számára a
legnagyobb munkát a fehérje-anyagcsere jelenti.
A táplálékkal bevitt fehérje
feldolgozása több lépésben zajlik, így végül karbamid keletkezik, mely a
vizelettel távozik. A kevesebb fehérjebevitellel részben
tehermentesítjük a veséket.
A vesediéta szigorú betartásával a
betegnek szinte mindig lehetősége van arra, hogy a betegség lefolyását
kedvezően befolyásolja.
A vesediéta alapelvei
A vesebetegségekre ajánlott
tehermentesítő és kímélő étrend gazdagon tartalmaz lúgos, növényi
eredetű élelmiszereket, ugyanakkor rendkívül fehérjeszegény. A
fehérjebevitelt természetesen nem szabad túlzott mértékben visszafogni,
különben hiány keletkezhet és a szervezet a saját szöveteiből túl sok
fehérjét használ fel.
Amennyiben a vér karbamidszintje
súlyosabb vesekárosodások következtében még ennél is magasabb, a naponta
felvehető fehérjemennyiség nem haladhatja meg a 20 grammot. Ez már
éppen csak a szükséges fehérjeminimumot fedezi anélkül, hogy a vesét
feleslegesen megterhelné.
Lúgosító táplálékok
A legfontosabb étrendirányzatok közé
tartozik a burgonya-tojás diéta, melyet már évtizedek óta sikerrel
alkalmaznak különböző vesebetegségek kezelésére. A diéta főleg
burgonyából áll, mértékkel szerepel benne a tojásból származó fehérje, s
ehhez jön még más bázisgazdag növényi eredetű táplálék. A diétával sok
vesebetegség jól kezelhető. A tojás és a burgonya fehérjéinek
kombinációja sokkal jobban értékesíthető táplálékforrást nyújt, mint a
hústermékek, melyek a vesediétában nélkülözhetők.
ÉTREND-VARIÁCIÓK
A Max-Planck Intézet dortmundi
táplálkozásfiziológiai részlegének vizsgálatai szerint a burgonyából és a
teljes tojásból származó fehérjék 3:2 arányú kombinációja tekinthető
optimálisnak. Ezzel elérhető egy olyan aminosav-összetétel, mely
pontosan megfelel az emberi szervezet szükségleteinek, vagyis az eszenciális és a nem eszenciális fehérje-építőkövek legjobb összeállítása. A
burgonya-tojás étrenddel már 15 gramm fehérje elegendő a napi közepes
mértékű szükséglet teljes fedezésére. Ezt a diétát proteinszelektívnek
is nevezik, mert a benne található fehérjéket a célnak megfelelően
választották ki és meghatározott arányban kombinálták egymással
.
A diéta összeállításának szempontjai
Az étrend gerincét a fehérjeszegény
diétás termékek, méz, cukor, cukorka, növényi olajok, margarin, valamint
korlátozott mennyiségben zöldség- és főzeléknövények, gyümölcsök és
tojásfehérje alkotják
Az étrendben csökkentett mennyiségben
szerepelhetnek a nagy fehérje- és foszfortartalmú tej, túró, tojás
(sárgája) és húsféleségek, hal, belsőségek, valamint a nagy sótartalmú
sajtok és húskészítmények. Megjegyzendő, hogy a nyersanyagok,
élelmiszerek fehérje- és foszfortartalma általában párhuzamos (a nagy
fehérjetartalom együtt jár a nagy foszfortartalommal).
A
szárazhüvelyesek (a szója is) és az olajos magvak foszfor- és
káliumtartalma is tetemes, ezért nem vagy csak igen kis mennyiségben
alkalmazhatók.
Az étrend energiatartalma koleszterint
nem tartalmazó növényi olajokkal, cukorral, mézzel növelhető. Az
összetett szénhidrátot tartalmazó gabonafélék, lisztek és a belőlük
készült termékek a mintegy 10%-nyi fehérjetartalmuk miatt nem
javasoltak, helyettesítésükre fehérjeszegény termékek (kenyérpor,
keményítők, tojáspótló por stb.) használhatók, ha a beteg elfogadja és
szívesen fogyasztja őket. Sütéshez esetleg keverten (1:1 arányban)
alkalmazható a kis fehérjetartalmú keményítő és a hagyományos liszt.
A zöldség- és főzeléknövények (burgonya,
paradicsom, sárgarépa, gomba stb.), valamint a gyümölcsök (banán,
mazsola stb.) nagy káliumtartalmúak, s ez mindig beszámítandó az
engedélyezett mennyiségbe. A hiperkalémia a szívben ingerképzési és
ingerületvezetési zavarra vezet, s ezzel életveszélyes állapot
kialakulását okozhatja. A kálium- és a foszfortartalom
nyersanyag-válogatással, előfőzéssel és a főzővíz elöntésével
csökkenthető.
Nagy konyhasótartalmuk miatt kerülendő
élelmiszerek a füstölt, félkész, konyhakész, konzerv- és sóval
tartósított termékek, a savanyúságok, a pizzák, a chipsek, a ropi, a sós
stangli stb. Jól ízesít a zöldséggel, gyümölccsel, gombával való
tűzdelés, pirítás, pörkölés. A csökkentett nátriumtartalmú só
alkalmazása tilos, mert 60% NaCl mellett 40% KCl-ot is tartalmaz, s ez
(tovább) növelheti a beteg szérumának K- szintjét (amely akár
szívmegállást is okozhat).
Ha szükség van a folyadékfogyasztás
korlátozására, a gyakori szájöblítés, a jégkocka vagy mentolos cukorka
szopogatása, esetleg a kis űrtartalmú pohárból való ivás csökkenti a
szomjúságérzést.
Ajánlott és kerülendő nyersanyagok
Cereáliák, sütőipari termékek
Ajánlott: nephropán, FE-MINI és
fehérjeszegény kenyerek, a speciális kenyérporokból otthon sütött
péksütemények, FE-MINI száraztészták, rizs, valamint étkezési keményítő.
Energiapótlásra - úgy, hogy közben a fehérjetartalom ne növekedjen -
alkalmas még a Fantomalt (maltodextrin) is.
Nem ajánlott: sós stangli és perec, ropi, sajtos sütemények és kekszek.
Zöldség- és főzelékfélék, száraz hüvelyesek
Ajánlott: kel-, fejes és vöröskáposzta,
kínai kel, kelbimbó, karfiol, brokkoli, sárgarépa, petrezselyemgyökér,
zeller, karalábé, fejes saláta, zöld-, póré- és vöröshagyma, padlizsán,
patisszon, cukkini, cékla, spárga, sóska, paraj, sütő- és főzőtök,
retek, uborka, zöldpaprika, kukorica, zöldbab, paradicsom, burgonya,
zöldborsó, gombák (K-tartalmuk a napi engedélyezett káliummennyiségbe
beszámítandó).
Nem ajánlott: sóval tartósított zöldségkészítmények, szárított zöldségek és gombák.
Gyümölcsök, olajos magvak
Ajánlott: alma, birsalma, körte, citrom,
narancs, grépfrút, mandarin, kivi, egres, eper, málna, szeder, ribizli,
meggy, cseresznye, őszi- és kajszibarack, szilva, dinnye, banán, szőlő,
valamint csak ízesítésre, kis mennyiségben és ritkán fogyasztva dió,
mogyoró, mandula, mák, tökmag és pisztácia nem sózott változata.
Nem ajánlott: mazsola, aszalt gyümölcsök, sózott vagy nagy mennyiségben olajos magvak.
Tej, tejtermékek
Ajánlott: a megszokottnál kisebb (fele, harmada) mennyiségben tej, joghurt, kefir, aludttej, író, tejföl, kávé- és habtejszín.
Nem ajánlott: sajtok, juhtúró.
Húsok, húskészítmények, halak
Ajánlott: a megszokottnál kisebb (fele,
harmada) mennyiségben és előfőzve tőkehúsok, valamint sószegényen
elkészítve házi húskrémek.
Nem ajánlott: halak és halkészítmények, húskészítmények, füstölt száraz áruk.
Tojás
Ajánlott: tojásfehérje (beleszámítandó az engedélyezett fehérjemennyiségbe).
Nem ajánlott: heti egy-két darabnál több tojás sárgája (foszfor- és koleszterintartalma miatt).
Zsiradék
Ajánlott: növényi olajok (napraforgó-, repce-, szója, kukorica-, lenmag-, dió- olaj), margarinok.
Nem ajánlott: az állati eredetű zsiradékok.
Édesség
Ajánlott: fehérjeszegény kenyérporból
vagy keményítőből készült házi készítmények, pudingok, zselék, valamint
Emese és Barbara márkanevű kekszek (ha a fehérjetartalmuk 3 g/ 100 g
alatt van).
Nem ajánlott: túrós és olajos magvakkal készített sütemények.
Folyadék
Ajánlott: ásványvíz, víz, teák,
limonádé, üdítőitalok, szörpök, a káliumtartalmukat figyelembe véve a
gyümölcs- és zöldségprésnedvek.
Nem ajánlott: szeszes italok, valamint a kólafélék (a foszfortartalmuk miatt).
A konyhatechnológiai műveletek közül nem javasolt a legírozás (a
tojássárgájának foszfortartalma miatt). Anyaggal való lazításhoz pedig a
FEMINI rizs, fehérjeszegény kenyér, tojásfehérje alkalmazható.
A dietetikus feladata összetett
Betegoktatás (diétás tanácsadás),
amelynek során a betegnek meg kell ismernie betegsége lényegét, ehhez
kapcsolódóan a diéta szerepét, valamint annak elméleti és gyakorlati
alapjait, hogy azt a későbbiekben alkalmazni tudja.
Az oktatás után időről időre fel kell mérni a páciens tudásszintjét, s az ismereteket szükség szerint fel kell frissíteni.
Rendszeresen ellenőrizni kell a beteg
laboratóriumi paramétereit, tápláltsági állapotát (fel kell mérni
szubjektív tápláltsági állapotát) és a beteg által vezetett
diétásnaplót, hogy a diétát ezek eredményeihez lehessen igazítani.
A beteget segíteni kell a következő
tevékenységekben: étlaptervezés, bevásárlás, diétásnapló vezetése és
értékelése, teendők különleges élethelyzetben (például utazás, üdülés,
sport).
A dialízis vagy a vesetranszplantáció nagy változást eredményez az étrendi kezelésben.
Veresné Bálint Márta főiskolai adjunktus,
Horváth Zoltánné főiskolai adjunktus
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetikai Tanszék
Forrás: http://www.informed.hu
Utazás
Mindig van egy másik út,
Csak tudnod kell választani.
Amit megéltél már a múlt,
Benne életed állomásai,
Dönthetsz jól, vagy rosszul,
De, ha fogják is a kezed,
Tudj választani józanul,
Hisz a jegyet az útra te fizeted.
Már megvetted elővételben,
Egyetlen jegy és csak oda,
Érvényes térben, időben,
De bizonytalan az út hossza.
Hát kapaszkodj fel bármire,
Vagy csak sétálj egyedül,
Fáradt leszel, mire jön az este,
De holnapra újra fény derül.
Hisz utazásod maga az élet,
Nem lehet fékkel megállítani,
Nem tudni mikor ér véget,
Ezért kell újra szárnyat bontani.
/Joco57/
Vesztes nélkül
Mielőtt a győzelem mámorába esel,
Nézz a vesztes szemébe mégegyszer.
Könnyei mögött lásd meg a tüzet,
Mely most is messziről megéget.
S ha már szól a győztesek diadala,
Ne feledd, ki emelt fel a trónra.
Ma ez csak egy perc, egy pillanat,
De emléke örökké megmarad.
/Joco57/
